"Távoli hegyek kavicsain csiszolódnak fényesre ékköveink."

Megkérdezhetném, hogy ki mondta, miért mondta?
Nem teszem, mert nincs rá válasz. Nem is ismertem ezt a mondást, de ez nem véletlen.
Ez ugyanis egy régi kínai mondás. Most találkoztam vele először..

  Olvasom, hogy Kínában magyar évad lesz, most kezdődik épp, ha jól számolok. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ott leszünk, mi magyarok, és megmutathatjuk kultúránkat.
A részletes program itt olvasható *link----->*2007. szeptember 2-án kezdődik a "Szabadság, szerelem!" elnevezésű Magyar Kulturális Évad Kínában. A 2007 szeptemberétől 2008 áprilisáig tartó rendezvénysorozaton több száz magyar művész és program képviseli Magyarország kulturális értékeit. * Vasárnap indul a magyar kulturális évad Kínában*

Távoli világ, távoli és közeli problémák tömkelegével.

 A kultúrát azonban föléje emelhetjük, mert talán ha jól gondolom, az egy társadalom esszenciája. Érdemes megismerni azt, ami érték, és lehet konvertálni. Átvenni egy az egyben persze nem lehet, nem érdemes, és nem szabad. Ezt a közelebbiekre is érvényesnek tartom.


Bóklásztam a net-en, és egy érdekes cikkre találtam, ami egy kínai matematikus tollából származik. link:*---->*
Kiemelnék belőle egy részt -ami már azon belül is idézet-, hogy lássuk, miként (is) látszunk mi magyarok, onnan messziről.

"Zhao Kai-hua
Peking, Fizikai Oktatási Bizottság elnöke
Előszó egy magyar gimnáziumi fizikakönyv-sorozat kínai fordításához.

Bakányi Márton, Fodor Erika, Marx György, Sarkadi Ildikó, Tóth Eszter, Ujj János: FIZIKA I.
Dede Miklós, Isza Sándor: FIZIKA II. - Holics László: FIZIKA III. - Tóth Eszter: FIZIKA IV.
(Az I. kötet fordítása Pekingben 1997-ben jelent meg.)

A magyar gimnáziumok 9-12 évfolyama számára készült négy fizikatankönyvet szeretném bemutatni a tisztelt olvasónak. A sorozat a következő anyagrészeket tartalmazza: az anyag szerkezete és tulajdonságai, mechanika, elektromosság, modern fizika (statisztikus fizika, atomfizika, magfizika, asztrofizika egységes szempont szerint tárgyalva.) A szerzők közül többeket kínai tanárkollégák jóbarátjukként tisztelnek.

A tankönyvek szerzői arra helyezik a legnagyobb hangsúlyt, hogy tanulóikat a tudományos módszerek használatára neveljék. Megtanítsák a diákokat, hogyan alkossanak modelleket megfigyelés és kísérletezés után, gyakorlati problémákat oldjanak meg és új jelenségeket jósoljanak meg a felállított modell alapján. Kutassák az adott modell érvényességének határait újonnan tervezett kísérletek segítségével és fejlesszék tovább a modelleket. Egyszóval ez a tankönyvsorozat nem csupán az ismeretek átadására törekszik, inkább a tudományos minőségre nevel.

Ezt a könyvet először valószínűleg az oktatásügyi hivatalnokok és a középiskolai tanárok fogják olvasni, de reméljük, hogy sok diákhoz is eljut a könyv, és örömet szerez nekik. E könyv a tananyag kiválasztásában és a szöveg stílusában nagyon különbözik a Kínában általánosan használtaktól. Nem merjük azt hinni, hogy a könyv a kínai iskolákban azonnal elfogadásra talál, éppen ellenkezőleg. Mindenhol fel fognak merülni az olyan típusú kérdések, mint "hogyan lehet ezeket a könyveket iskolai tankönyként használni?". Szeretném közölni az olvasóval, hogy ezek a tankönyvek a magyar gimnáziumok hatvan százalékában évek óta használatosak.

Magyarországon hosszú ideje hagyományosan nagy szerepe van a színvonalas oktatásnak, tudományos nevelésnek. A világban Magyarországon szerveztek először (1895-ben) matematikai és fizikai versenyt. Magyarország Európa közepén fekszik, 90 ezer négyzetkilométer területen, ez kisebb mint Zheijang tartomány,10 millió a népessége, ez kevesebb mint Peking lakossága. Magyarországon a kilencedik században telepedtek meg a nomád magyar törzsek, a Tang-dinasztia tündöklése idején. Egy olyan hatalmas ország mércéjével mérve, mint Kína, Magyarország minden szempontból ellhanyagolhatónak látszik. Mindazonáltal nyolc Nobel-díjasuk van (három fizikai, két kémiai, három orvosi), akik Magyarországon születtek és tanultak. Olyanok vannak közöttük, mint Gábor Dénes, a holográfia felfedezője, vagy Wigner Jenő, aki a szimmetriaelveket a mag- és részecskefizikára alkalmazta. Emellett tucatjait ismerjük az olyan első osztályú tudósoknak, akik Magyarországon születtek, nevelkedtek, mint például a sugárhajtómű és rakéták fejlesztésében jelentős szerepet játszó Kármán Tódor a tárolt programú számítógép elvét kidolgozó Neumann János, Teller Ede, a H-bomba atyja stb. A magyarok nagyon büszkék rájuk.

Enrico Fermi egyszer társaságban a következőképp gondolkodott: a világegyetem hatalmas, volt elég idő a technikai civilizációk kifejlődésére, most már itt kell lenniük, hát akkor hol vannak? Szilárd Leó, magyar származású magfizikus, biofizikus akinek igen jó humorérzéke volt, azonnal megválaszolta a kérdést: "Itt vannak közöttünk, csak magyaroknak nevezik magukat."


Nem tudhatjuk, hogy ez a tankönyvsorozat használhatónak bizonyul-e a kínai középiskolákban, de mások tapasztalataiból mindenképp tanulhatunk. A régi kínai mondás szerint: "Távoli hegyek kavicsain csiszolódnak fényesre ékköveink." Ezen gondolat jegyében fogtunk a tankönyvsorozat lefordításához és közreadásához. "
Talán érdemes a Google segítségével virtuális utazást tenni a távoli Kína jelenében és múltjában.
Szívből ajánlom mindenkinek.
Érdekes cikkről, oldalról örömmel fogadok linket, amit a felkutatójának feltüntetésével beillesztek utólag a bejegyzésbe.
Több szem, többet lát mottóval..

És még valami!

Nemes versenyre buzdítok mindenkit!

Magyar Kulturális Évad Kínában kontra Britney Spears popsi villantása

Láttam itt egy versenyt, hogy a pillangó-akármi hány találatot ad a Google-ban.

Talán ez egy újabb forduló lehetne, hogy ez az esemény minél több keresőszóra bejöjjön, minél több nyelven, egy Google-map térképpel megspékelve, vagy legalább annyiszor jelenjen meg, ahányszor villan Britney Spears popsija. Van-e bennünk ekkora kurázsi?

Vannak itt rangos internetes reklámszakemberek , (on-line marketing), kérem, hogy segítsenek :)

A "Magyarország Kulturális Évad Kínában" legyen híresebb, mint a fent említett popsi, mert megérdemeljük!

Felkészülni, vigyázz, kész:

RAJT!

Szerző: Rooza  2007.09.01. 16:48 Szólj hozzá!

Címkék: kína film irodalom magyarország hír kulturális kiallitas értékei

A bejegyzés trackback címe:

https://mott.blog.hu/api/trackback/id/tr98154835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása